Bemutatkozás

I.   Bevezető

1.1. Bemutatkozó

Óvodánk Hajdúhadházon a Szilágyi Dániel utcán, a város széléhez közel épült 1984-ben.
Hét csoportszoba a hozzá tartozó mosdókkal és öltözőkkel fogadja a 186 fő gyermeket akik vidám mindennapjairól 14 fő szakképzett óvodapedagógus gondoskodik, akik segítségére van 7 fő dajka néni és 2 fő gyógypedagógiai asszisztens. Csoportszobáink tágasak, világosak megfelelnek a kor követelményeinek. Játék eszköz ellátottságunk jónak mondható,. A fejlesztő játékok sokasága mellett jelentős mennyiségű mozgásos játékhoz szükséges eszköz található az intézményben. Az óvodásaink mozgásának biztosításához egy elég tágas udvar áll a rendelkezésre, ami felújítást, folyamatos javítást igényel. A változtatás részben elkezdődött, az ötletek megvalósításához keressük az anyagi forrásokat. Sajnos intézményünknek nincs tornaszobája, de lehetőség van a szomszédos általános iskola tornatermének és tánctermének időszakos használatára, amit az óvodapedagógusok  nagy örömmel használnak ki.

A Szivárvány Óvodába járó gyerekek közül 160 fő halmozottan hátrányos helyzetű főként roma családból érkezik az intézményünkbe. Ez a szám elrettentő lehet, ha csak a statisztikai adatokat nézzük, azonban  mi a csillogó szemű gyermeket látjuk és tudjuk ugyan, hogy sok munkánk van a hátránykompenzálással a differenciálással, egyéni fejlesztéssel, folyamatos napirenddel, dokumentációval, de a gyerekek szeretete a szülők elismerése, a hitünk és elhivatottságunk, közösségünk átsegít bennünket minden nehézségen.

Nagy hangsúlyt fektetünk a szülők bevonására az intézmény életébe, a közös élményszerzésekre, megtapasztalásra. A szülők segítsége és élményszerzések nélkül a munkánk nem lehetne igazán hatékony. Nagy segítségünkre van a három éves kortól kötelező óvodáztatás, hiszen úgy gondoljuk,hogy ezeknek a gyerekeknek ez az egyetlen kiút a változásra. Lehetőségekhez képes próbálunk minden igényt kielégíteni, amit az intézménytől elvárhatnak. Feltételeinkhez, lehetőségeinkhez mérten folyamatosan javítva azon dolgozunk, hogy a kisgyermekes családok megfelelő környezetet és programot találjanak intézményünkben az óvodás évek alatt. Igényeiket és elvárásaikat figyelembe véve hangsúlyozott a szabad játék, az egészségnevelés, az egészségkultúra, a mozgásfejlesztés valamint a beszéd a kommunikáció, az önkifejezés és a kreativitás fejlesztése.

Lehetőségünk volt 2012-től az IPR pályázatban részt venni, amely nagy segítséget adott számunkra, mind a továbbképzések, mind az óvoda játékeszköz tárának bővítésére érdekében, s a legfontosabb, hogy a pályázat által gyermekeink részére számtalan műsort és rendezvényt tudtunk szervezni.

Óvodánk 7 csoporttal működik, saját konyhával nem rendelkezik, az étkeztetést a mellettünk lévő Földi János Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény konyhájáról történik.

Óvodánk 175 férőhelyes. Gyermekeink nagyon nagy százaléka etnikai kisebbséghez tartozik, így a differenciált fejlesztés megvalósítása az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladat számunkra.

Fontos a családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentése, a lemaradások folyamatos kompenzálása. Óvodai nevelésünkben az új módszerek, pedagógiai törekvések felé való elmozdulás a korszerű innovatív pedagógiai munka eredményességét teremtheti meg. Gyermekeinkkel szakmailag jól felkészült pedagógusok foglalkoznak, munkájukat dajka nénik segítik. Nevelésük hatékonyságát támogatja, amennyiben ezt a fenntartó, illetve szakszolgálat biztosítani tudja, logopédus és gyógytestnevelő. Azoknak a gyerekeknek a fejlesztését, akiket a nevelési tanácsadó javasolt, óvodánkban három fejlesztő pedagógus végzettségű óvónő segíti.

Óvodánkban a beilleszkedési, tanulási és magatartás zavaros gyermekek integrált nevelését és fejlesztését is ellátjuk, biztosítjuk számukra az esélyegyenlőséget, elősegítjük a fejlődésüket és javítjuk életminőségüket.

II. Gyermekkép, Óvodakép

2.1. Gyermekkép

Az óvodás gyermek, fejlődő, alakuló személyisége, természetes módon kezeli az egyenlő éget gyermek és gyermek között. Az óvoda természetes funkciója az integráció és az inklúzió. Az érzelmi biztonságra alapozott szocializáció fenntartja a természetességet, erősíti az elfogadást és a toleranciát. Minden gyermek sajátos egyedi öröklött tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkező egyszeri, megismételhetetlen fejlődő személyiség.

Fejlődését meghatározza öröklött tulajdonságai, szociokulturális környezete és a környezet hatása. Az elvárások igazodnak a gyermek fejlődéséhez, a fejlesztés azon a területen valósul meg ahol szükséges, nem terheli túl a gyermeket. A gyermeki kíváncsiság ébrentartása a motorja az óvodai életnek, ehhez rendeljük a feltételeket, mind tárgyi mind pedagógiai szempontból. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú, szeretetteljes, elfogadó nevelésben részesüljön, s a meglévő hátrányok csökkenjenek.

2.2. Óvodakép

Óvodánk szakmailag önálló, mely a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek harmadik életévtől az iskolába lépésig. A gyermek nevelése során kiemelt feladatunk, hogy óvó-védő, szociális, nevelő – személyiségfejlesztő funkciók maradéktalan érvényesítésével segítjük a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlődését, az egyéni sajátosságok és a gyermekenként eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ennek megfelelően alakítjuk a környezetünket. Ennek érdekében nevelőmunkánk során az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkörben sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelően gyermeki tevékenységek közül kiemelt szerepet szánunk a szabad játéknak, a mozgásnak valamint egész személyiséget komplexen fejlesztő anyanyelvi nevelésnek. Óvodánkban minden gyermeket megillet személyiségének feltétel nélküli elfogadása, szeretete, szükségleteinek kielégítése a fejlődését elősegítő egyéni bánásmód.

III.    Helyi nevelési programunk feladatai

3.1. Általános feladataink:

Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, különös tekintettel a Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyerekekre.  Az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése érdekében IPR programot vezettünk be. Fő törekvésünk, hogy minden gyermek lehetőségeihez mérten közvetetten, a kompetenciák és képességek célzott fejlesztésével felkészítsük a zökkenőmentes iskolakezdésre. Mindezt a gyermekek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára, a mozgásra és a játékra alapozva szervezzük.

 Egészséges életmód alakítása:
Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel alakítása, különös tekintettel a Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyerekek esetében.

A fejlődés korai szakaszában meghatározó jelentőségű az egészséges életmódra való felkészítés, hisz a megszerzett ismeretek, készségek, és beépült szokások a későbbi életvitelt meghatározzák és befolyásolják.

A gyermekek már korábban megszerzett ismereteire támaszkodunk, azokat erősítjük. Alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és testedzés szokásrendszerét.

Megfelelő napirend kialakításával a gyermekek számára nélkülözhetetlen stressz-mentes, nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságos légkör feltételeit biztosítjuk.

Az egészséges környezet és az egészséges életmód egymással szoros kölcsönhatásban vannak, egymásra épülnek, kiegészítik egymást. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását.

Érzelmi és erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása:
Az óvodás gyermek számára a felnőtthöz fűződő viszonya nyújtja azt az érzelmi biztonságot mely nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé és jó közérzetet biztosít. Fontos ezért az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka pozitív töltésű érzelmi kapcsolata, pozitív attitűd megnyilvánulása.

Óvodai nevelésünk támaszkodik a családi nevelésre, figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, megismerjük a gyermekek óvodáskor előtti fejlődését, mely kiemelt jelentőséggel bír a HHH gyerekek esetében.

A kisgyermek „én-központúsága” révén, csak önmagára képes figyelni, ezért fokozatosan, érzelmi alapon fejleszthetjük ki azokat a mechanizmusokat, melyek segítségével a gyermek képessé válik másokkal is törődni, együtt érezni, átérezni mások érzelmeit. Ezek az erkölcsi normák és tulajdonságok akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást, ami leginkább a kooperatív megoldásra ösztönző helyzetekben realizálódhat. Gyermekeink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötödés alapja, valamint legyen fogékony az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

Az óvodapedagógusainknak, s az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékűnek kell lennie.

 Az anyanyelvi az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása:
Az anyanyelvi nevelés az óvodában elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlődés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával, fejlettségével. A program lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése, hiszen a kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció célja a kapcsolat felvétele, az információ cseréje, a társ reakcióiból a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. Az óvodapedagógus személyes példájával, odafigyeléssel, meghallgatással, beszélgetéssel, kommunikációs helyzetek megteremtésével biztosítja az egyéni fejlődés lehetőségét, ösztönzi a gyermekek közötti kommunikációt.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszélő környezettel, helyes mintaadással, és szabálykövetéssel ( a javítgatás elkerülésével), mely kiemelt fontossággal bír a HHH gyerekek esetében.

A gyermek beszéd és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben.

Így a gyermek egyéni érdeklődésére, mint életkori sajátosságára, élményeire, ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményekhez és tapasztalatokhoz juttatjuk őket.